VargaZoltán, 2011, április 25 - 21:58

Néhány évvel ezelőtt a GNSS vevőgyártók nagy várakozással tekintve az űrszegmensben végbemenő fejlesztésekre sorra mutatták be minden elképzelhető műholdrendszer jeleinek vételére képes vevőiket. Majd egy-két év elteltével váratlanul a legtöbbjük olyan új vevőket kezdett el gyártani és értékesíteni, amelyek ismét csak GPS és Glonass jelvételre képesek. Mi történt ? Leállt a Galileo és a Compass fejlesztése ?  Az interneten fellelt információk alapján készült összefoglalónk talán választ ad a fenti kérdésekre.

GLONASS

A rendszer jelenleg majdnem teljes kiépítettségű, hiszen 22 működő műholdja kering a Föld körül. Ha tavaly decemberben nem zuhant volna az óceánba egy űrrakéta 3 Glonass holddal, akkor most már teljes kiépítettségű lenne. Két hónappal a balesetet követően 2011 február 26-án fellőtték az új generációs Glonass-K1 műholdak első példányát. A K1 holdak várható élettartama 10 év és három frekvencián (L1, L2, L3) 5 különféle jelet fognak sugározni a Föld felé. Az L3 frekvenciára ültetett CDMA típusú jel – amely a GPS és a Galileo rendszerben is használatos – jobb együttműködést fog eredményezni a másik két rendszerrel. A második generációs Glonass-K2 holdak tervezett élettartama szintén 10 év, azonban a CDMA jelet az L1 és L2 frekvencián is sugározni fogja. Ezzel teljessé válik az együttműködés a GPS rendszerrel (és később a Galileo-val és a Compass-szal is).

A K holdak modernizált változatának (Glonass-KM) első fellövésére 2015-öt követően lehet számítani. Ez már a GPS L5 frekvencián is fog jelet sugározni.

Oroszország várhatóan 2011 végén tölti fel a Glonass konstellációt további  4 műholddal. Ebből a négyből az egyik ismét Glonass-K változat lesz. Ezzel a rendszer 2012 márciusában teljessé válik (24 műhold + 3 tartalék).

Megjegyzés: a Javad GNSS Inc bejelentette, hogy a világon elsőként vette április 8-án a Glonass-K műhold L3 frekvencián sugárzott CDMA jelét.

GALILEO

A 2006-ban és 2008-ban felbocsátott első két tesztműholdat idén további négy műhold követi.  Ezek közül az első kettőt várhatóan augusztus 31-én bocsátják Föld körüli pályára Kourouból. A négy IOV (In Orbit Validation) műholddal már élesben lehet tesztelni a rendszert. A finanszírozási problémák miatt az továbbra is kérdéses, hogy mi lesz ezután. Az biztosnak látszik, hogy ha egyáltalán megvalósul az eredetileg tervezett 30 műholdból álló rendszer, a teljes kiépítettség nem lesz elérhető 2020 előtt. Elképzelhető az is, hogy a rendszer csak részben fog kiépülni  24, sőt talán csak 18 műholddal 2014 év végéig.  Ez esetben a Galileo önállóan nem lenne használható, csak a GPS és a Glonass rendszer kiegészítéseként működhetne.

A Galileo földi szegmensének kiépítettsége megfelelő az IOV holdak teszteléséhez. 2010-ben átadtak két vezérlő központot, egyet Svédországban, egy másikat Olaszországban.  A Galileo kompatíbilis vevőket gyártó cégek pedig már most tesztelhetik vevőiket a Berchtesgadenben kialakított Galileo Test and Development Environment (GATE) segítségével. Itt a hegycsúcsokon elhelyezett 4 antenna sugároz Galileo jeleket, amelyekkel a völgyben tartózkodó vevők tesztelhetők már azelőtt, hogy a négy IOV holdat üzembe helyeznék.

GPS

A rendszer 6 műholdjának 2010 januárjában megkezdett újrapozícionálását két fázisban végzik. Az első fázis 3 műhold újrapozícionálásával 2011 januárjában befejeződött. A 2. fázis lezárása ez én júniusában várható. Ekkor a GPS rendszer 24+3 műholdja a lehető legjobb geometriai elrendezésben sugározza jeleit a Föld felé.

2011 június 23-ra tervezik a második L5 frekvencián sugározni képes GPS IIF műhold fellövését Cape Canaveralből.

COMPASS

2011 április 10-én pályára állt a 8. Compass műhold. A 8 Compass hold közül az első tesztcélokat szolgált, a második pedig meghibásodott. A 2012 év végéig beütemezett további műholdindítások révén 14 műholddal  a kínai rendszer regionális lefedettséget nyújthat majd a helymeghatározó szolgáltatást igénybe vevő katonai és polgári felhasználóknak. 2020-ra tervezik a globális lefedettséget.